Most itt ülünk a vacsora után és
felelevenítjük a Strázsa tanyás táborban aláírt munkaszerződés részleteit. Itt
is fogunk a tanyához hasonló feladatokat végezni, kapunk érte fizetést, P.
Kriszti kérdezi, hogy lesz-e szabadnap, de megállapodunk benne, hogy mivel
kevesebb, mint 4 teljes napot töltünk el itt, erre most nincs szükség; ha
valaki rosszul van, szól. Zsóka felolvassa a szerződésmintát…..4500 Ft munkabér
/ nap. P. Kriszti: „Fú de jó”. S. Kriszti: Igen, de ebből még lejönnek
összegek.
Lesz állatgondozás egy másik ház
udvarán, takarítás, főzés, vásárlás….”a munkavállaló legfeljebb napi 5 órát
dolgozik”; megbeszéljük, hogy ez azt jelenti, hogy többet nem, de kevesebbet
lehet.
S. Kriszti: Mi maradt ki a
szerződésből?
Dátum, szabadság, …., Gábor: az a
betegszabi, az olyan, hogy akkor táppénzt kaptok; mondjuk 55 ezer a fizetésed,
de csak 30-at kapsz . El kell menni orvoshoz. Nonó: Például én voltam kórházban,
és akkor kaptam táppénzt.
Mindenki tudja a lakcímét? Nem.
Kitöltjük a szerződéseket és
végigbeszéljük a rezsi, az étkezés és az egyéb kötelező kiadásokat, amik után
500 forint marad. Az első és az utolsó tört nap összesen ér egyet, szóval
háromszor jön a fizetés. Nagyon-nagyon kell rá vigyázni, mert ha elveszítjük a
pénzt és nem tudjuk befizetni a rezsit, akkor az az 500 forintos megtakarítások
rovására megy.
Mi is az a blog? Zsóka: Amikor
megírjuk a napot, hogy ma mi csináltunk. A szüleinknek írjuk le, hogy pontosan
mi történt ma velünk.
Elmentünk a Keleti pályaudvarra a
vonatállomásra, fölszálltunk az egyes megállóra, vágányra, aztán meg
átszálltunk a villamosra és úgy mentünk el. Barnus: „Miskolcig mentünk
vonattal, utána mentünk busszal”. „Barnus, először villamos, utána busz!”.
„Igen, villamos, utána busz”. A vonat után nagyon kellett sietni, mert el
kellett érni a villamost és a buszt és időben odaértünk a buszhoz és mindenki
egyedül cipelte a saját bőröndjeit. Megérkeztünk Szendrőládra.
S.Kriszti: Mi a hely, ahol
vagyunk? „Tanya”. „Nem, Szendrőlád”.
Zsóka: Nagyon jó volt a fánk, én
kértem két csokisat és még baracklekváros volt. A gulyásleves is nagyon jó
volt. P. Kriszti: meg a saláta és a gomba is. Isteni volt, tényleg! Ebéd után aki itt volt lent, az elmosogatta a
tányérokat, elmentünk sétálni.
Nonó: Találkoztunk vadidegen
emberekkel.
Zsóka: Utána meg elmentünk
vásárolni: kenyeret, répát, sonkát, májkrémet, vajat, uborkát és répát, meg szalámit.
Petra fizetett.
A többiek pedig pénztárcát
készítettek tejesdobozokból, nagy beszélgetős bulizós hangulatban. Arról
beszélt a Gábor, hogy ahhoz hogy kocsit vezess, kell egy vizsga.
Utána vacsorát készítettünk, jó
volt a vacsi, aztán szerződést írtunk.
Krisztinél fizetés, Dórinál
üzenés.
Zsóka: nagyon jól érzem itt
magamat, nagyon örülök, hogy itt lehetek és nagyon ízlett a mai ebéd és a
vacsora és most írtuk alá a szerződést és megbeszéltük, amit kellett és puszi
nektek.
Panni: Sok puszi anyámnak,
apának, szeretnék gondolni rátok, szeretnék táncolni, zenélni.
Petra: Jaj Istenem, igaz, hogy
egyelőre jól érzem magam, csak kívánkozok haza, most már álmos is vagyok.
Bea: Jól érzem magam és
hiányoznak; anya, papa, mama meg a nénikém! Hiányoznak, meg szeretem őket és
büszke vagyok rájuk, hogy ilyen jó családom van! Meg az Attila is hiányzik
szörnyen!
Nonó: Találkoztunk nagyon kedves
emberekkel, kis gyerekek játszottak a labdával, jött egy idős asszony, aki
elmesélte a történetét, nagyon kedves volt, elmesélte, hogy mi a betegsége,
neki is ritka betegsége van, mint nekünk is, nagyon puszilom keresztapáékat és
a szüleimet. Nagyon szép helyre jöttünk, nagyon szép ez a tájegység.
Gábor: Nagyon jól érzem magam,
tetszik a hely, vagyis a szállás, jó a társaság, jók a programok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése