2016. március 16., szerda

2016.03.15. Fészekhagyó tábor - Szendrőlád – 4.nap

Befejeztük az (egyelőre!) utolsó itt töltött ebédünket, énekeltünk egy közösen választott dalt („Szegény vagyok, szegény vagyok….”) Erika néninek, Marika néninek és Erzsike néninek, akiknek mind nagyon hálásak vagyunk, hogy a 4 nap alatt körülöttünk sürögtek, forogtak, figyelték hogy mire vágyunk, mit szeretnénk magunk csinálni, és nagyon finomakat főztek, mindenkinek amit szabad.

Panka már ragasztja fel a falra a március 15-ei keresztrejtvényét, és egymást kiabáljuk le a forradalmi események részleteivel, ezt mindenkinek oda-vissza megtanították az iskolában. 1848, Pilvax, osztrákok, 12 pont, "..."esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!...". Minden szót kitaláltunk, Attila felolvassa a megfejtést: nemzeti ünnep.


Kriszti szétosztja a szobákban széthagyott tárgyakat.

Mi történt ma?

Úgy indult a napunk, hogy torna ma nem volt, mert hogy más dolgunk is van, korábban reggeliztünk és utána elmentünk állatgondozni, valaki meg itt maradt takarítani. Reggel, amikor kinéztünk az ablakon, esett a hó. Barna hajnalig fenn volt a horkolás miatt.

Nekem volt a legizgalmasabb, mert dícsérgettek, hogy milyen ügyes voltam ma a malacoknál, a malacoknak tápot adtam, vizet adtam, söpörtem is, szalmát adtam az állatoknak, nagyon jó volt. (Nonó)

Nekem nagyon nehéz az itteni hölgyektől elszakadni, a szívem megszakad, hogy el kell menni, majd visszajövök és együtt főzünk lányok, okés? (Zsóka)

Ma kaptunk kakaós sütit, nagyon finom volt.

Leírtuk a nemzeti ünnephez kapcsolódó rejtvényt, amit mi csináltunk, kitaláltunk mindent, amit kéne, hogy hogy volt a történet. (Zsóka). Nehéz volt visszaemlékezni akkora, amikor még általános iskolások voltunk (- amikor ezekről tanultunk) (Barna).

Nap dolgozóját választunk. Mindenki dobog az asztalon, Panka szól, hogy ne olyan hevesen, mert így nem tud cetlit számolni. Egyesével megtapsoljuk a szavazatot kapókat, és a két győztes holtversenyben….a Nonó és a Bea! Nonó a Tavaszi szelet, Bea pedig Oláh Gergőtől a Törj ki a csendből című számot kéri, szerencsére Barnának ez is megvan!

Mindenki felírja egy kis kör alakú matricára, hogy mi az a legjobb élmény, amit hazavisz magával, aztán felragasztjuk egy közös lufira. De kinek mi tetszett a legjobban? Attilának a kecskék, ahogy szénával etettük. Gábornak az állatgondozás, mert nagyon régen gondozott állatokat, és nagyon jó élmény volt, hogy most újra lehetett, és egy nagyon szép faluban dolgoztunk, ahol a Tibi bácsi odaengedett az állataihoz. Panka: „Szeretek itt lenni, ennyi. Maradunk? Rajzoltam egy szívet.”. Barnusnak az volt a legjobb élmény, amikor tegnap itt volt a bulizós zenés csapat és az volt a legjobb, hogy újra átéltem ezt a régi hagyományt. Zsókának az volt a legjobb élmény, amikor megfoghatott egy kis sertést és terelgettük és az hogy itt lehetett velünk és ha még egyszer jön, akkor megint megfog egy kismalacot. P. Kriszti a hatalmas fekete malacot és a tegnapi zenés bulit írta föl. Beának az állatok, a kismalacok és a kecskék. Nonónak az volt a legjobb élménye, hogy a gyerekekkel játszott. Ákos egy mosolygós fejecskét ragasztott fel, de azt mondja nem a bulit jelenti, hanem a sok vidámságot. Sanya azt kéri, hogy énekeljük el az Üdv rád és házad népére c dalt. Dani azt mondja jó volt és megy haza anyához, egy szívecskét ragaszt föl. Panninak a tábor volt a legjobb a kecskével. Krisztinek nagyon sok élménye volt, azt írta föl a matricára, hogy milyen jó, hogy ennyit segítettünk egymásnak és hogy rengeteget fejlődtünk. Pankának is rettentő sok legjobb élménye volt, amiből az egyik, hogy milyen jól bántunk a gyerekekkel, külön kiemeli Barnát és Beát, akik Dórival foglalkozást tartottak a gyerekeknek. Marisnak nagyon sok jó élménye volt, de az első és legmaradandóbb, hogy milyen jó volt a fogadtatás, ezért a konyhai segéderőt és Tibort és Imrét rajzolta fel a matricára. Dórinak is nagyon sok jó élménye volt, az egyik olyasmi, mint Krisztié, hogy milyen sokat segített mindenki a másiknak; a másik pedig azok a kapcsolatok, amit a falubeli emberekkel kötöttünk; ahogy Beával és Barnával foglalkozást tartott; amikor Nonó beszélgetett a nénivel a séta közben és amikor zenéltünk a falubeliekkel.

Mindenki csinált magának útiszendvicseket 


Közös fotózkodás Erika néniékkel, villámgyors bőröndpakolás, nagy program letépése a falról, öltözködés, indulunk haza!

További fotók hamarosan a Fészekhagyók Facebook oldalán.https://www.facebook.com/feszekhagyok/

1 megjegyzés:

  1. Köszönjük ezt a fergeteges 4 napot! Nem rakta el véletlenül valaki Kriszti hallókészülékét? Kis műanyag dobozban volt?

    VálaszTörlés